Az „Angyali Üdvözlet” szoborkompozíció a kismarosi Ciszterci Monostor templomában, az oltár mellett, a baloldali falon kerül elhelyezésre.

Szűz Mária és Gábriel arkangyal szoboralakja egy felül ívesen behajló bronz háttér előtt áll.

Ez az íves háttérlemez meghitt belső teret sugall, szobát, vagy templombelsőt. A két szobor között négyszögletes ablak van, melyben a Mária felé leszálló galamb a Szentlélek alászállását jelképezi. Gábriel angyal, a hírnök a Szűz felé néz, áldó kéztartása rámutat a Szentlélek galambra.

Mária alakja, mozdulata egyszerű, statikus. A Szűz alázattal és méltósággal fogadja az Örömhírt, Isten akaratát. Tekintete nem az angyalra irányul, hanem a templom másik falán függő feszületre, előre vetítve az éppen megfogant Megváltó jövőjét, a Kereszthalált és a Feltámadást.

A Szentlélek, Szűz Mária és Gábriel arkangyal alakja háromszögű kompozíciót alkot, de egy másik háromszöget alkotó kapcsolódás is létrejön a templomtérben, nevezetesen Szűz Mária, a megfeszített Krisztus és az oltárasztalon bemutatásra kerülő eukarisztia között.

A szoboregyüttes megtervezésekor a középkori Angyali Üdvözlet ábrázolások, a románkori bronzkapuk és keresztelőmedencék, valamint a bizánci ábrázolások szolgáltak előképül.

Az egyszerű, letisztult megfogalmazással célom a ciszterci lelkiség kifejezése, valamint egy olyan alkotás létrehozása, amely békés, elmélyült imádságra ösztönöz.

A kismarosi Ciszterci Monostor Angyali Üdvözlet templomának oltára mellett, a jobb oldali falra kerül a megfeszített Krisztust ábrázoló bronz szobor.

Krisztus alakjának megmintázásakor nem az úgynevezett „szenvedő Krisztus” ikonográfiai formát választottam, hanem a Megfeszített dicsőséges ábrázolását. Krisztus itt nem függ a kereszten, hanem szinte lebeg a kereszt előtt karjait széttárva, mintha át akarná ölelni a világot. A szobor nem a szenvedő, meggyötört, megkínzott testet ábrázolja, hanem a halálon győzedelmeskedő, megdicsőült Krisztus békés alakját, mely már a Feltámadást vetíti elénk. Kezein lábain láthatóak a sebek, de szögek nincsenek, így a lebegés érzete még erőteljesebb. Az egész kompozíció légiességét fokozza, hogy a bronz kereszt hátlap el van emelve a fal síkjától.

A Feszület megalkotásához a román kori és bizánci kereszt ábrázolások szolgáltak előképül. A puritán megformálással és anyaghasználattal igyekeztem a ciszterci szellemiségre utalni.

Mátyássy László szobrászművész