Magyar | English | Deutsch | Français
HÚSVÉT 2024
KABÁTOT A GOMBHOZ
Élet a Monostorban
Imaélet
Zsolozsma
Szentmise
Szentségimádás
Egyéni ima
Lelkiolvasmány
Testvéri közösség
Munka
Rólunk
A liturgia időpontjai
Mária Rádió közvetítés
Történetünk
Elköteleződés Oblátusként
Imádkozzon velünk!
Adventben
Karácsonykor
Évközi időben
Nagyböjtben
Részletek a húsvéti szent három nap liturgiájából
Húsvéti időben
Pünkösdkor
Szentek ünnepein
Idézetek ciszterci szerzőktől
Közösség
Advent
Karácsony
Urunk bemutatása
Nagyböjt
Nagyhét
Húsvét
Pünkösd
Szentek ünnepei
Templomszentelés évfordulója
Szentírás vasárnap
A Monostor könyvtára
A Monostor Levéltára
Kapcsolódó honlapok
Diaporáma
A megváltás örömhírének megjelenítése
Monostori Ízek honlap
Partnereink
Adatkezelési tájékoztató
Támogatás
Kapcsolat
Keresés a lap-tartalomban

 

Zsolozsma

Az Egyház imája.

„Egymás közt zsoltárt, himnuszt és szent dalokat énekeljetek, daloljatok és zengedezzetek szívből az Úrnak. Adjatok hálát mindenkor, mindenért Urunk Jézus Krisztus nevében az Atyának.” (Ef 5,19-20)

Testvéri közösségben a nap kiemelkedő időpontjaiban megélt ünnep, amely Krisztus misztériumát teszi jelenvalóvá.
Az imaórák időpontjai abba az órába helyeznek minket, amelyben Krisztus beteljesítette és állandóan beteljesíti a megígért üdvösséget.

Zsolozsma

 

„Valamennyien elteltek Szentlélekkel

a napnak harmadik órájában.” (ApCsel 2,4.16)

 

 

Zsolozsma „A hatodik óra  táján…Pilátus…kiszolgáltatta őt, hogy keresztre feszítsék…” (Jn 19,14.16.)
„Kilenc óra tájban Jézus hangosan felkiáltott … és kilehelte a lelkét.”  (Mt 27,46.50.) Zsolozsma

Magyar nyelven, énekelve hangzik fel a dicséret, a hálaadás, a kérés és a közbenjárás az egész világért mindazokkal, akik templomunkban velünk imádkoznak.

A hangszerek kísérete segít, hogy imánk egészen a mélyből fakadjon, megőrizze bensőségességét, és hogy minden korlátot legyőzve a szárnyaló szeretet hangja legyen.

Zsolozsma

 

 

„Dicsérjétek őt hárfával és lanttal!... Dicsérjétek őt citerával és fuvolával… dicsérjétek őt csengő muzsikával.”
(Zsolt 150,3-5)