| |||||||||||||||||
„Krisztus szeretetének semmit elébe ne tégy!” Szent Benedek Regulája 4,21 …Isten megajándékozott minket egy Mózessel, egy törvényhozóval, tudniillik Szent Benedek atyánkkal, akinek ma ünnepét üljük. Bölcsessége és gondoskodása által haladunk előre e világ sivatagában, hogy egykor eljussunk az Ígéret Földjére…
Szent Benedeket nemcsak Mózes lelke töltötte be, hanem bizonyos értelemben sokkal inkább az össze többi szent lelke is betöltötte… Regulájában felragyog Szent Ágoston aranya, Szent Jeromos ezüstje, Szent Gergely festett bíbora, de a sivatagi atyák drágakőhöz hasonló mondásai is ott tündökölnek benne. Ezek ékesítik mennyei épületét.
Ti vagytok, szeretett Testvéreim, Isten szentélye, Isten temploma, ahogy az apostol mondja: „Isten temploma szent, s ti vagytok az” (1 Kor 3,17). Templom vagytok, mert az Úr örökké uralkodni fog bennetek. De mégis, sátor is vagytok, mert bennetek lakik Ő vándorlástok során, bennetek éhezik, bennetek szomjazik… Azok hordozzák a sátrat, akik lelkiismeretesen teljesítik Mózesünk törvényét: „Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el. Egymásnak versengve engedelmeskedjenek” (RB 72,5 sk). Azok hordozzák vállukon, akik – anélkül, hogy a földi boldogulás és jólét vigasztalását várnák – állhatatosan arról elmélkednek, amit ugyanebben a fejezetben olvasunk: „Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek” (RB 72,11). Tovább... Részletek Rievaulx-i Szent Elréd ciszterci apát beszédeiből
Hallgasd meg, ó fiam, a mester parancsait, és hajlítsd hozzá szíved figyelmesen, fogadd a jóságos atya intéseit készségesen és tettekkel teljesítsd, hogy visszatérj az engedelmesség fáradságos munkájával ahhoz, akitől elszakadtál az engedetlenség tunyasága által. Hozzád intézem most tehát szavaimat, aki lemondasz saját akaratodról, és az engedelmességnek hatalmas és hírneves fegyverzetét veszed magadra, hogy Krisztus Urunknak, az igaz Királynak harcosa légy. Először is: bármi jóba kezdesz, igen állhatatos imádsággal kérjed, hogy ő vigye azt végbe… Nyissuk meg szemünket a megistenítő fénynek, és megdöbbent füllel halljuk, mire int bennünket a minden nap felénk kiáltó isteni szózat: „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveteket!” (Zsolt 94,8) És ismét: „Akinek füle van a hallásra, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak!” (Jel 2,7) És mit mond? „Jöjjetek fiaim, hallgassatok rám! Az Úr félelmére tanítalak titeket.” (Zsolt 33,12). „Siessetek, míg tiétek az élet világossága, hogy a halál sötétsége meg ne lepjen benneteket!” (Jn 12,35).
Ezeket kiáltja oda az Úr a népsokaságnak, amikor keresi munkását, majd így folytatja: „Ki az az ember, aki életet óhajt és jó napokat kíván látni?” Ha ennek hallatára azt feleled: „Én”, akkor Isten ezt mondja neked: Ha igazi és örök életet akarsz, „tiltsd el a nyelvedet a gonosztól, és ajkad ne szóljon csalárdságot, fordulj el a gonosztól és tedd a jót! Keresd a békét és járj utána!” (Zsolt 33,14-15). Ha ezt megteszitek, szemem rajtatok lesz, és fülem meghallja könyörgéseteket. És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: „Íme, itt vagyok” (Zsolt 33,16). Mi lehetne édesebb számunkra, szeretett testvéreim, az Úrnak e minket hívó szavánál? Íme, így mutatja meg jóságosan az Úr az élet útját.
Övezzük fel tehát derekunkat hittel és a jó cselekedetek gyakorlásával, és az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait, hogy méltók legyünk meglátni azt, aki országába hívott minket. … Ezért mondja az Úr az Evangéliumban: „Aki hallja szavaimat és megteszi azokat, a bölcs emberhez hasonlítom, ki házát kősziklára építette. Jöttek az áradások, a szelek fújtak, és nekirontottak annak a háznak, de az nem dőlt össze, hiszen kőszikla volt az alapja” (Mt 7,33-34).
Fel kell tehát állítanunk az Úr szolgálatának iskoláját. Reméljük, hogy ebben az intézményben semmi kemény vagy nehéz dolgot nem rendelünk el. Ha mégis a méltányosság úgy kívánná, hogy valamit kissé szigorúbban rendeljünk el a hibák kiirtására és a szeretet megőrzésére, azért ne riadj vissza, ne fuss el mindjárt az üdvösség útjáról, melynek kezdete szűk és szoros. De ha a szerzeteséletben és a hitben Részletek Szent Benedek Regulájából (Prológus, 1-4.9-21.33-38.45-50.)
„A mai napon dicsőséges tanítómesterünk, Szent Benedek ünnepét ünnepeljük… Az ő szentsége, igaz volta és jósága adjon nektek új erőt!
Szent Benedek olyan volt, mint egy folyó mentén ültetett nagy és termékeny gyümölcsfa. Mint a vízparton nőtt fák, Isten hitvallója is meghozta gyümölcsét a maga idején. Gyümölcseiből fentebb hármat említettem: szentségét, igaz voltát és jóságát. Szentségéről csodái, jóságáról tanítása, igaz voltáról az élete tanúskodik…
Életének igaz volta megerősít és lelkesít minket. Minél inkább igyekszünk azt tenni, amire tanít, annál jobban megbizonyosodunk arról, hogy ő nem tanított mást, mint amit tett. Élő és hatékony beszéd a tettekben megnyilvánuló jó példa; meggyőzőbb annál, mint amit mond az ember, ha megmutatja, hogy megvalósítható az, amit ajánl.
Ily módon bátorít a szentség, alakít a jóság és erősít meg az igazság. Milyen nagy volt Benedek jósága, hogy nem csak jelen lévő társainak volt példaképe, hanem a jövőbenieket is serkenti. Nem csak kortársai számára hozott gyümölcsöt ez a fa, hanem gyümölcse ma is gyarapszik és megmarad. Szerette őt az Isten és az emberek is…
Emléke áldott ma is. Mert a mai napig az Isten háromságos szeretetének megvallására hármas gyümölccsel táplálja az Úr nyáját: táplálja élete, táplálja tanítása és táplálja közbenjárása. Ezzel a szüntelen segítséggel, kedveseim, hozzatok gyümölcsöt ti is, mert az a rendeltetésetek, hogy menjetek ti is és hozzatok gyümölcsöt!”
| |||||||||||||||||
Így fejezi be az Úr, és várja is, hogy ezekre a szent intelmeire naponként tetteinkkel feleljünk. Azért, hogy bűneinket megjavíthassuk, meghosszabbítja életünk napjait, hiszen az Apostol is azt mondja: „Nem tudod-e, hogy az Isten türelme töredelemre vezet téged?” (Róm 2,4). Azt mondja ugyanis a jóságos Úr: „Nem akarom a bűnös halálát, hanem hogy megtérjen és éljen!” (Ez 33,11).
előrehaladunk, akkor majd szárnyaló szívvel és a szeretet elmondhatatlan édességével sietünk előre az Isten parancsainak útján. Így az ő vezetése alól magunkat soha ki nem vonva, mindhalálig állhatatosan megmaradunk tanítása mellett a monostorban, és béketűrésünkkel részt veszünk Krisztus szenvedéseiben, hogy aztán országának is méltó részesei lehessünk. Amen.
