Magyar | English | Deutsch | Français
KABÁTOT A GOMBHOZ
Miserend 03.09.
Élet a Monostorban
Imaélet
Testvéri közösség
Munka
Rólunk
A liturgia időpontjai
Mária Rádió közvetítés
Történetünk
Elköteleződés Oblátusként
Imádkozzon velünk!
Adventben
Karácsonykor
Évközi időben
Nagyböjtben
Részletek a húsvéti szent három nap liturgiájából
Húsvéti időben
Pünkösdkor
Szentek ünnepein
Idézetek ciszterci szerzőktől
Közösség
Advent
Karácsony
Urunk bemutatása
Nagyböjt
Nagyhét
Húsvét
Pünkösd
Szentek ünnepei
Templomszentelés évfordulója
Szentírás vasárnap
A Monostor könyvtára
A Monostor Levéltára
Kapcsolódó honlapok
Diaporáma
A megváltás örömhírének megjelenítése
Monostori Ízek honlap
Partnereink
Adatkezelési tájékoztató
Támogatás
Kapcsolat
Keresés a lap-tartalomban

Advent

 

Advent

Rorate...

Harmatozzatok egek felülről, felhők hullassák az igazat.
Nyíljék meg a föld
és teremje az Üdvözítőt.
Isten dicsőségét beszélik
az egek, és keze művét
hirdeti az égbolt. (Zsolt 18,2)
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindörökké. Ámen. Harmatozzatok egek...

 Advent

 
Az Úr eljövetelében, melyet most ünneplünk, ha annak személyét nézem, Aki eljön, képtelen vagyok felfogni magasztosságának nagyságát. Ha azokra figyelek, akik felé jön, rémület fog el, ennek a jóindulatnak nagysága előtt. … Ha a célt nézem, amiért jön, akkor szeretetének felbecsülhetetlen tágasságát ölelem magamhoz, amennyire csak tudom. Ha jövetelének módjára gondolok, felismerem benne az emberi sors felmagasztalását.

 

 

AdventIgen, eljött a mindenség Teremtője és Ura; eljött az emberekhez, eljött az emberekért, eljött emberként. De valaki ellen vetheti: hogyan mondhatjuk azt, hogy eljött, amikor ő mindig mindenütt jelen volt? Valóban, a világban volt, és a világ őáltala lett, és a világ nem ismerte fel őt (Jn 1,10). Tehát nem jött el, hiszen jelen volt, hanem megjelent, aki el volt rejtve. … Így Aki az embert saját képére és hasonlatosságára alkotta (Ter 1,26), emberré lett, hogy kinyilatkoztassa önmagát az embereknek.

Clairvaux-i Szent Bernát apát

Szent Benedek

      „Mit jelent a tőled jövő üdvösség, Urunk, és kié az üdvösség? És mi a te áldásod a népeden? Nyilvánvalóan az, hogy tőled kapjuk azt is, ha szerethetünk téged, vagy ha te szeretsz minket!
     Urunk, ezért akartad, hogy Fiadat, aki jobbod felől foglal helyet, és akit mint embert megerősítettél, Jézusnak, vagyis Üdvözítőnek nevezzük, mert ő szabadítja meg népét bűneitől (Mt 1, 21), és mert nincs is másban üdvösségünk (ApCsel 4, 12), hiszen ő tanított minket arra, hogy szeressük őt, mivel minket megelőzve egészen a kereszthalálig szeretett bennünket. Szeretetével arra ösztönöz, hogy viszontszeressük őt, aki előbb és mindvégig szeretett bennünket. …

     Ő a te hozzánk jött Igéd, Urunk, a te mindenható Szavad: aki — míg mély csend borult mindenre (Bölcs 18, 15), tudniillik a tévedések mélységes csendje — eljött az égből, királyi trónodról, mint a tévedések hajlíthatatlan megdöntője és a szeretet szelíd hirdetője.  …

Advent

     …mi a szeretetnek azzal az érzésével szeretünk téged, amelyet te oltottál belénk. A te szereteted, a te jóságod, a leginkább jó, a legfőbb jó, maga a Szentlélek, aki az Atyától és a Fiútól származik: ő lebegett a teremtés kezdetén a vizek felett, vagyis az emberfiak zűrzavaros gondolatai felett. Ő mindenkinek felajánlja önmagát, mindenkit önmagához vonz azzal, hogy sugallatával és lelkesítésével vezeti, elhárítja azt, ami ártalmas, és gondoskodik arról, ami hasznára van, így egyesíti velünk az Istent
és minket Istennel.” Tovább

Részlet St. Thierry Vilmosnak Az Isten szemléléséről c. értekezéséből

 Szent Benedek


„A lélek keresi az Igét….
Az Igére akar támaszkodni,
hogy megerősödjék, akarja,
hogy az Ige újjáalakítsa őt,
hogy bölccsé legyen, akarja,
hogy önmagához hasonlóvá
formálja őt az Ige…”

*   *   *

„Az Ige eleven és erős (Zsid 4,12),
és mihelyt bensőmbe jutott, felébresztette álmos lelkemet; megpuhította, megsebezte szívemet
(Én 4,9), mert azelőtt kemény volt,
kőből való és beteg
(Sir 3,27; Ez 11,19)….
A szárazat vízzel öntözte,
bevilágított a sötétségbe, s kinyitotta,
ami be volt zárva. Lángra lobbantotta, ami hideg volt, a görbét kiegyenesítette,
a halmokat pedig egyenes úttá tette
(Iz 40,4), úgy hogy lelkem áldotta
az Urat, és minden, ami bennem volt,
dicsérte szent nevét (Zsolt 102,1).”

 

Advent


Clairvaux-i Szent Bernát apát 

 Szent Benedek

„Az Úr három eljöveteléről tudunk…

Az első eljövetele testben és emberi gyöngeségben lett nyilvánvaló.
A közbeeső, időbeli pedig lélekben és erőt árasztva.
A végső eljövetelekor pedig dicsőségben és fönségben jelenik majd meg...

A közbeeső időben való Úrjövet olyan, mint egy átívelő út az első megjelenésétől a végső eljöveteléhez…

Az elsőben Megváltónkká lett Krisztus, a végső eljövetelekor pedig megjelenik, mint a mi életünk, akiben megtaláljuk megnyugvásunkat és vigasztalásunkat.”

(Részlet Szt. Bernát apát 5. adventi beszédéből)

 

AdventTestvérek, valóban a lélek örömével kell az érkező Krisztus elé sietni, és már most, messziről üdvözölni, vagy viszonozni annak üdvözletét, aki Jákobot üdvözlésre készteti. Ha a bölcs ezt mondja: Ne félj barátodat üdvözölni, akkor mennyivel inkább kell üdvözlését viszonoznod! Ó arcom üdvössége, én Istenem! Milyen nagy megtiszteltetés, hogy szolgáidat üdvözölted – és még sokkal nagyobb, hogy üdvözítetted! Üdvösségünk nem lenne teljes, ha csak az üdvözlést ajánlanád, és nem adnád meg az üdvösséget. De megadtad nekünk ezt is. Nemcsak úgy, hogy a béke szavaival üdvözöltél minket, majd békecsókot adtál – vagyis testben velünk eggyé lettél – hanem üdvösségünket munkáltad kereszthalálod által. Lelkünk serkenjen fel tehát boldog örömmel, és fusson Üdvözítőnk elé. Már most imádja és üdvözölje a messziről jövőt, és kiáltsa: Ó, Uram, válts meg engem! Ó, Uram, haladj győztesen előre! Áldott, aki az Úr nevében jön! Légy üdvözölve, ki üdvözíteni jössz minket, légy áldott, aki megáldani jössz minket! Igen, Uram, tiéd legyen a győzelem, Te már áldottként, győztesen és az emberi nemnek üdvöt hozón érkezel. Menj, haladj sikerrel és uralkodj! Készítsen számodra győztes utat az Atya, üdvösségünk Istene.

AdventGyőztes lesz mindabban, amire küldtem Őt, mondja az Atya. Nem az emberek vágyai, és nem is Péter akarata szerint, aki irtózott attól, hogy ő szenvedjen. Mindaz, amit tesz, sikeres lesz, jót hoz, nem az emberek ösztönös vágyainak, hanem igaz üdvösségükre. Igen, hiábavaló az embertől várt szabadulás, mert az üdvösség az Úrtól jön, aki vérével váltott meg minket; váltságdíjul ontotta ki, és italul nyújtotta üdvösségünkre.

Jöjj, tehát, Uram, üdvözíts és szabad (üdvözült) leszek, jöjj, mutasd meg arcodat és megszabadulunk. Téged vártunk, légy üdvösségünk a szorongattatások idején. A próféták és az igazak ilyen várakozással és szerető vágyódással siettek az eljövendő Krisztus elé. Arra vágytak, hogy ha lehetséges a szemükkel lássák meg azt, amit lélekben előre láttak. Ezért mondta tanítványainak az Úr: Boldogok a szemek, melyek látják azt, amit ti láttok. Mondom nektek: sok próféta és igaz szerette volna látni azt, amit ti láttok és nem látták. Ábrahám, a mi atyánk is örült, hogy meglátja Krisztus napját. Látta – de a pokol tornácában – és örvendezett. Mi viszont szégyenkezhetünk, ha langyosságunk és szívünk keménysége miatt nem várjuk lelki örömmel Krisztus születésének évfordulóját, akit - ha Isten úgy akarja - hamarosan meglátunk az ígéret szerint. Tovább

(Részlet Guerric d'Igny apát 2. adventi beszédéből)

Advent