Szentírás vasárnap

Szálljon le szívembe
jóságod és kedvességed Lelke,
Istenem.

Tisztítsa meg
a test és a szellem
minden szennyétől,
így készítsen szállást magának.

Szívembe áradása
növelje a hitet,
a reményt és a szeretetet,
a bűnbánatot,
a gyöngédséget,
és a testvéri szeretetet...

Adjon nagylelkűséget,
és adja meg a lelkesedést,
hogy Téged szeresselek,
Téged dicsőítselek,
Téged imádjalak,
és mindenben
tetszésed szerint
gondolkodjak és cselekedjek.

Rievaulx-i Szent Elréd apát

Mindazoknak,
akik Rólad elmélkednek,
szólnak,
vagy írnak,
kérlek, adj józanságot,
megfontolt, egyszerű szavakat,
érted égő szívet,
ó, Jézus,
amikor kinyitják
a Rólad szóló Írásokat.

Saint-Thierry Vilmos szerzetes

Az örök élet igéi nálad vannak.
Kihez mennénk?
Parancsaid első látásra igen nehezek,
és szavaid kemények;
de tudjuk,
hogy végtelen gyengédséget
tartogatsz titkon
a Téged félőknek,
és teljesen megmutatkozol
a Benned bízóknak.

Boldog Guerric apát

Szólj, Uram!
Taníts meg Téged szeretni,
teljes szívemből,
egész lelkemmel,
hogy lelkem legmélyén
megragadjalak Téged,
egyetlen jó,
egyetlen örömöm.

Rievaulx-i Szent Elréd apát

Bárcsak szeretetre méltó jelenléte, csodálatos tanításának szavai az örök életre szökellő élő víz forrásává lennének bennem!” (Jn 4,14)

Clairvaux-i Szent Bernát apát

Hálát adunk Neked,
minden fények Atyja,
hogy Igéd által
a sötétségből fényt fakasztottál,
és szívünkbe árasztottad,
hogy megvilágosíts azzal az ismerettel,
amely Jézus Krisztus Arca által
tündöklik reánk.

Boldog Guerric apát

Olvassátok az Írásokat! Nem ok nélkül gondoljátok, hogy életet találtok bennük, hiszen magát Krisztust keresitek, róla pedig a szent iratok tesznek tanúságot.  Ó, mily jó nem csupán rejtett, misztikus értelmüket napvilágra hozva kutatni bennük, hanem mily hasznos is ízlelgetni erkölcsi tartalmukat. … Mint ahogy egy szorgos méh mézet gyűjt a virágról, úgy találjatok rá az igékben a Szentlélekre, hiszen Sirák fia által mondatik: „Lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél!  (Sir 24,27) E titkos mannát kóstolván utóbb Dáviddal kiáltunk: „Milyen édesek igéid ínyemnek, jobban ízlenek számnak, mint a méz." (Zsolt 119, 103)

E kertekből a Vőlegény olyan területekre fog majd vezetni benneteket, ahol még mélyebb a béke, az öröm még nagyobb, s olyan magaslatokra, melyekről messzebb látunk. Eddig hálátok és ujjongásotok jeleként himnuszokban énekeltétek meg őt, most Ő maga lesz kísérőtök a csodálatos tabernákulumig, Isten házáig, melyben ő fenséges fényességben lakozik, s ahol legelteti bárányait. Eddig éneketeket, imáitokat egy szent kívánság sarkallta: „Mester, hol laksz?”, így megérdemlitek, hogy halljátok a választ: „Jöjjetek,  s nézzétek meg!” (Jn 1,39) „Megnézték.” – folytatja a szöveg – „látták s nála maradtak.”…

Úgy vélem, ha valaki belép Isten kertjébe, neki magának is kertté kell válnia. Lelke üde lesz, mint jól öntözött liget, a Vőlegény pedig dicséretét zengi: „Elzárt kert vagy, mátkám, húgom, elzárt kert, lepecsételt forrás. ” (Én 4,12) Hát nem kert-e az, akiről kertész az Atya ültetését szemlélve mondhatja: "Viruljatok, mint a patak mellé ültetett rózsa [...] s virágoztok, mint a liliom, illatot árasztotok, és levéldíszbe öltöztök!" (Sir 39, 17.19)

Boldog Guerric apát