Húsvét

„Mert én élek és ti is élni fogtok.”

Jn 14,19

Krisztus maga szerzett megigazulást tagjainak, ő az egyetlen Üdvözítő, és egyedül az ő titokzatos teste kapta meg az üdvözítést. Saját emberi testében adott elégtételt a keresztfán mindazért, amit titokzatos testéből elvett a keresztvízben. A keresztfa és a keresztvíz által megváltást hozva, ő az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1, 29).

Részlet Stellai Boldog Izsák apát beszédéből

Szent asszonyok! Tőletek pedig azt kérdem: kinek őrzésére mentek? Kinek készítitek az illatszereket, a keneteket? Ha tudnátok, kiről van szó! Bár halott, és a holtak között van, inkább nektek kellene tőle a kenetet kérnetek, ahelyett, hogy neki készítitek. Nemde Őt kente fel Isten az öröm olajával? Boldogok lesztek, ha majd ti is így dicsőíthetitek az Istent: „Mi mindnyájan az Ő teljességéből merítettünk” (Jn 1,16). És valóban, ez történt. Az asszonyok jönnek vissza bebalzsamozva, akik Jézust bebalzsamozni mentek. Betölti őket az éppen megtörtént Feltámadás örömhírének illata.

Clairvaux-i Szent Bernát apát

Midőn a halál árnyákának völgyéből felkelt számunkra a nappali fény, s a hajnalhasadtával megláttuk az Úr dicsőségét, Ť megemlékeztünk irgalmadról templomod belsejében Ť (Zsolt 48,10) ó, Istenünk. Hány próféta és király szerette volna megpillantani e látványt, s mindhiába! ...

Ámbár e nap valamiféle hajnala sejlett fel, amikor e föld számára Gábriel arkangyal meghirdette az igazság Napja jövetelét, majd mikor egy szűz a Szentlélek által Istent foganta méhébe ; s az is, amikor megszülte. Szintúgy csupán a hajnal pirkadása volt midőn az Úr a földön járva az emberekkel társalgott. De mindezen idő alatt mindaz, ami feltűnt, csupán gyenge fény volt, valamiféle hajnali sugár, olybá, hogy az emberiségben szinte senki sem ismerte fel, hogy már nappal van.

Ködös hajnal volt ez, ahogy Krisztus földi léte is, mindaddig, míg elszenderülvén, majd újból felkelvén ragyogó jelenlétének fényével tova nem űzte e hajnalt, s a reggel elérkezvén e győzelemben egészen el nem tűnt az éjszaka. Ezt olvasod : Ť A hét első napján korán reggel, amikor a nap épp felkelt, az asszonyok a sírhoz mentek. ť (Mk 20,2) Hát nem a reggel ez, mivel a nap már felkelt ? Igen, a feltámadás új tündöklést ad a napnak, a természetesnél még káprázatosabb fényt. Ť Ha Krisztust emberi módon ismertük is, most már nem úgy ismerjük. ť(2 Kor 5,16)

...Soha itt lent nem jutunk el arra magasságra, ahol majd ő tűnik elő azok számára, akiket méltónak talál e látványra. Ó, igazi dél, tökéletes melegség és fény ! ... te véget vetsz minden árnynak, kiszárítod a mocsarakat, a halál minden bűzét elüldözöd. Ó, örök Nap, aki végetnemérő napot alkotsz nekünk. Ó, déli világosság, a tavasz lágysága, a nyár üdesége, az ősz telje [bősége], s hogy semmit se felejtsünk, a tél békés pihenése. Tovább...

Clairvaux-i Szent Bernát apát

„Szerethetjük-e a keresztet?

Már magában a keresztben is benne rejlik-e a hatalmas örvendezés?

Így van ez, szeretett Testvéreim!
Mi már csak betakarítani tudunk: a kereszt tövéből szünet nélkül új élet forrásozik, amely az öröm és az örvendezés gyümölcseit termi. Urunk az öröm olaját csepegteti ránk, s a lelki kegyelemadományok balzsamát izzadja számunkra. Az erdei fa csírája a kereszt. Az élet fája ez mindazok számára, akik kinyújtóznak utána. A kereszt gyümölcsfa, a kereszt a gyógyulás fája.”

„… szívünkben mindig legyen erős a bizonyosság a Haldokló irgalmasságában, és a Feltámadó hatalmában, ahogyan Dávid mondta: ťe két dolgot hallottam, hogy Istené a hatalom, és az Úré az irgalomŤ (Zsolt 61,12-13). Hiszen mindkettőről igen hihető tanúság tétetett (Zsolt 92,5) azzal, hogy ťKrisztus meghalt bűneink miatt, feltámadt a mi megigazításunkraŤ (Róm 4,25), felment a mennybe a mi megvédésünkre, és elküldte a Szentlelket vigasztalásunkra, és valamikor visszatér majd a mi beteljesítésünkre. Halálában ugyanis irgalmasságát mutatta meg, feltámadásában hatalmát; a kettőt együtt pedig a többi cselekedetében.”

Clairvaux-i Szent Bernát apát